Biztos mindenki érezte már, hogy nincs kedve semmihez, semmi nem jó. Hétfő óta van ilyen érzésem ,talán köze van ahhoz , hogy náthás vagyok és tegnap óta fáj a fejem (pedig nem vagyok fejfájós).
Hétfőn fogászaton voltam. 6 évvel ezelőtt ki idegelték egy fogamat, tavaly elkezdett fájni, vissza mentem ahhoz a doktornőhöz aki csinálta, de ő épp szülési szabadságon volt ezért a helyettese nézte meg, ő meg nem látott rajta semmit azt mondta minden rendben. Gondoltam oké majd elmúlik , végül is annyira nem fájt.
Van egy volt kolléga nőm aki most egy fog orvos mellett asszisztens nagyon ajánlotta azt a dokit. Először a férjem ment el hozzá mert az ő fogai nagyon ramaty állapotba vannak. Azzal jött haza, hogy ilyen jó és normális dokinál régen volt. Én is bejelentkeztem hozzá, elküldött röntgenre lássa melyik fogam van ki idegelve. Azt mondta anno nem lett normálisan megcsinálva ezért be van gyulladva, de megpróbálja megmenteni. Kaptam gyógyszeres kezelést. Hétfőn vissza kellett mennem nagyon bíztam benne, de sajnos nem lehet megmenteni. Jövő héten szerdán kihúzza. Majdnem elsírtam magam , annyira rosszul esett. Tudom csak egy fog akkor is az enyém. Miért nem tudták annak idején normálisan megcsinálni? Ez olyan bosszantó, én ha elvállalok valamit azt normálisan megcsinálom.
Másik utálom, hogy mindenki ( tisztelet a kivételnek) azt kérdezgeti mikor megyünk? Honnan tudjam? Mintha ez rajtam múlna. Arról nem tehetek, hogy az NVC nem ad időpontot a nagykövetségre. Különben azt se értem ,miért ők adnak ,miért nem kérhetek én?
Lehet ez is közre játszik a depis hangulatomhoz.
Férjem látta rajtam, hogy eléggé oda vagyok, ezért elvitt fagyizni tudja az mindig segít :)Már sokkal jobban érzem magam:) Nekem van a legjobb és legaranyosabb férjem.:)) Nagyon szeretem.:))
